2018. augusztus 9., csütörtök

Spiccbotos szett

Ahogy említettem az előző bejegyzésben, Gábor barátom a csatorna partján megejtett horgászatunkat, egy amolyan "bemelegítő" spiccbotozással kezdte. Nem nagyon értettem, hogy miért teszi, lévén, hogy feederezni mentünk, de az ő dolga, ugye. Bíztatott, hogy próbáljam ki, de én úszót látni nem akartam többé, ezért is adtam el a match-botos felszerelésemet a közelmúltban. Ellenben, mikor Gábor kifogta a naphalat, megenyhültem :-) Kézbe ugyan nem vettem a botot, de azért titkon imponált nekem az a gyors és pontos horgászat, amit ez az egyszerű horgászkészség nyújtani tud. Jöttek ki a halak, vörösszárnyú keszeg, kis dévér, naphal, küsz (azaz sneci). Pár perc alatt jó pár. A nap végére, amikor kiborultam, hogy ott úsznak a balinok, és nálunk csak feeder van, amire nekem csak törpeharcsa jött, Gábornak is csak 8-10 "taknyos" dévér, megérett bennem, hogy esküdj, én veszek spiccbotot, mert a kishalakat amúgy is nagyon kedvelem, és ennél egyszerűbb horgászat nincs is. Gábor, és mások is többször hangsúlyozták, hogy mindenkinek ezzel a módszerrel kellene kezdenie a műfajt. Így hát irány a Decathlon, és összeszedtem egy kis alap felszerelést. Ismét kikötöttem az úszóknál. Úgy látszik engednem kell nekik ...


Az alap spiccbotos készlet. Két bot, 300 és 400 cm

Caperlan Lakeside 1 (300 cm), STONFO kapoccsal a spicc végén !

 Kétféle horog, ha majd saját szereléket kötök ... Forgó, és ólomkészlet
Ez utóbbi szinte kinyithatatlan, de csak 290 ft.

 Caperlan zsebpeca, 1 gr úszóval, felsúlyozva, 7 m zsinórral

  Caperlan zsebpeca, 1.5 gr úszóval, felsúlyozva, 7 m zsinórral

0.16-os zsinór, mert ez alap. Talán lehetne vékonyabb is

 Szilikoncső-készlet, az úszóra, zsinórt rögzíteni

Egy kis alap kaja, hogy azért jöjjenek ...



Mikor meglett a felszerelés, melyet igen jó áron sikerült beszerezni, a botok felszerelése következett. Utána jártam, és kaptam is több helyről segítséget, hogy miként is kell összerakni a cuccot. Nem egy bonyodalom, bár vita tárgyát képezi, hogy kell-e forgó, és előke a rendszerbe, vagy simán mindent fel a főzsinórra, és "jónapot".

Én a Caperlan (szerintem gyönyörű) előkészített zsebpecáját használtam fel, de a saját készítésű szereléket is ugyanígy kötjük ... A sorrend tehát a következő, a spicctől a bot nyele felé:

1) Stonfo gyorskapocs - végfül készítése a zsinórra
2) Főzsinór hosszát lemérni, max a bot teljes hosszára (én -20 cm-errel rövidebbet vágok)
3) Átmegy a főzsinór az úszó testén lévő fülön (vagy az üreges antennában)
4) Az úszó szárára 2-3 szilikoncső (alatta a zsinór)
5) Ólmozás (lentről felfelé csökkenő méret, csökkenő sörét távolság, vágások egy irányba)
6) Egyesek szerint forgó jön (a két fülén 1-1 clinch csomó)
7) Következik a vékonyabb előke - vagy megy tovább a főzsinór
8) Végül a horog 

Ennyire egyszerű, és nagyszerű.

Egy laza alapozó etetés után, mehet is be a szerelék, rajta csontival, de akár egy kenyérgalacsinnal is, abban az esetben, ha vadvízről beszélünk, ahol a halak mindenre rámozdulnak. A spiccbotok hossza 2-3-4-5-6-7-8 méter lehet. A 6 méter felettiekkel, és kukorica-csonti szendviccsel, a kíváncsi pontyok is rámehetnek a csalira, és 1 - 1.5 kg súlyig meg is foghatók. Láttam videót, ahol 7 kg-os halat szedtek ki spiccbottal, de ez a műfaj alapvetően a kishalak horgászatáról szól.

Videóban azt is elmondták, hogy a botot előre csapva nem szabad kinyitni, mert összecsukhatatlanná válik, illetve nem tesszük a földre, félig kinyitott állapotban, mert a tagok közé por, homok kerülhet, és az tönkreteszi a botot.

A következő bejegyzésben írok majd arról, hogyan is alakult az első spiccbotos horgászat ?!


Mindenkinek ajánlom ezt az egyszerű, és olcsó, nagyon élvezetes horgászmódszert, pláne, ha úgy vonzódik a kis halakhoz (is), mint én ...



2018. augusztus 4., szombat

Fűzvölgyi csatorna

Gáborral megbeszéltük, hogy végre találkozunk, és elmegyünk horgászni. A Szalkszentmártoni tóra készültünk, feeder horgászatra, de zárva volt, így más helyre kényszerültünk. A napi programot színesítette egy defekt is, melynek javíttatása értékes órákat vett el a napunkból. Kerülő megoldásnak a Fűzvölgyi csatornát választottuk, mely a Kunsági csatorna lezsilipelésével jött létre. Szép környezetben van, de a felszínen úszó növények miatt, a partól csak egy irányba horgászható, és szélessége mindössze 30 méter, melyből max 20 méter marad a felszíni növények miatt. Tehát a pályánk egy 30x20 méteres szakasz volt. Az élővilág lenyűgöző, Jégmadarat és Törpegémet is láthattunk, horgászatunk ideje alatt. Előkészültünk, etető anyagot kevertünk, és hajrá ... Gábor elővette a spiccbotot, mellyel sok keszeget fogott, de még naphalat, kis küszt is kipiszkált. Nagyon tetszett ez a technika nekem, mert iszonyat egyszerű. Én még sosem próbáltam. Már beszerzés alatt van a spiccbotom, mert ezt ki kell próbálni ! Etetőanyagunk maradék pontyos kajából állt, és csonti, giliszta, kukorica. Tényleg alap ... Azért kipróbáltunk sok horogpelletet, de legjobban a kolbászos ment ezen a napon. Szerettünk volna pontyot, kárászt fogni, de dévérek jöttek Gábornak. Én szégyen szemre, csak egy utálatos törpeharcsát fogtam, és egy csodás vörösszárnyú keszeget. Bosszankodtunk, mert nem hoztunk pergető botot (lévén tóra készültünk), és ott úszkáltak, szabad szemmel láthatóan a 30-45 cm-es balinok. Megölt az ideg. Pergetni kellett volna.



 Kis pálya, kis pálya, de a miénk (3500-ért)

 A csodás kis Naphal

 Vörösszárnyú keszeg (a szemetet becsülettel összeszedtük a végén !)

 Az én trófeám

 Hogy rohadna meg ...

 Így kell megfogni sebesülés esély nélkül ...

 Gábornak ilyen jött 8-10 a nap során

 Spicc szugerálása órákon át

 Egész szép halak voltak

 Csendélet (bocs az ujjamért, erős fényben nem látszott a kijelzőn)

 Teljes gőzzel ...

Az utolsó hal



Nem volt szerencsénk. A csatornákon éjjel indul meg az élet, de ez kényszermegoldás volt a tó helyett. Nagyon sajnálom, hogy nem vittünk végül pergető cuccot, hatalmas balinozást rendezhettünk volna. Mindig az van, amihez nincs cucc. Egy év után végre találkoztunk.
Sosem gondoltam volna, hogy a primitív spiccbotozás ekkora buli. Mindenképp kipróbálom.


2018. augusztus 3., péntek

Hárosi-öböl feeder horgászat

Mivel szerelmes vagyok a Hárosi-öbölbe úgy jó 10 éve, nem hagyhattam ki, hogy a múltkori csúfos pergető betli után, ne próbáljak rá az új, iker feeder felszereléssel a békés halakra, itt az öbölben. Befűztem feleségemet és nagylányomat is, hogy menjünk ki ! Összepakoltuk a vödröt, széket, etető anyagot, botokat, minden feeder kelléket, vettünk csontit, gilisztát, és irány a part egy nyugodt, árnyas szakasza. Szabadságunk első napjaiban, lévén hétköznap, az ég világon senki nem zavart minket. Le is táboroztunk, összeraktuk a cuccot, bekevertük a jó kis anyagot, botok beizzítva, és had szóljon ! Figyeltük a vizet, hogy hol járnak a halak. A nagyok bent fürdenek, a kisebbek, a fák alatt ... Így a taktika az volt, hogy az egyik bot messzire, míg a másik közelebbre dolgozik, 60 fokos szöget bezárva, hogy viszonylag nagy területet fedjünk le. Repültek is be a kosarak, és várakozni kezdtünk.


A környezet több, mint gyönyörű

 Meleg volt ...

 Munkára készen

Az Nevis Tactical 5000 orsó, a Tubertini 0.18-as zsinórral

 Lehetőségek ...

 Arra is dobáltunk, mert fürödtek a halak

 Csendélet, 08:30 - 15:30-ig

 Bekevert anyag a széken. Epres Tímár Mix, eper aromával
kukoricával, horgon csonti-kukorica szendvics, és / vagy giliszta

Békesség



Ismét nem sikerült a lányokkal megszerettetnem a horgászatot, mert egy darab hal nem volt, legalábbis azokból a horogra egy retkes kárász sem akadt. Bevallom, nem tudom mit kell másképp csinálni, ha egyszer oda dobálok (és mindenhová, közel, s távol), ahol a halak fürdenek. Szemmel többet is láttunk, még fokhagymás kukoricát is bevetettünk. Nem nagyon értem a halakat. Bár nyáron kaja van bőven.
Elnézegettem szemközt a szürke gémet, a sziget felett köröző ragadozó madarakat, a tőkés récék bukdácsolását a partnál. Rekreáció szempontjából hatalmas élmény, de azért hiányzik az az érzés, ami a Bikácsi Jindra tavon volt, nevezetesen a 10 percenként érkező halak megfogása.


Hárosi-öböl részemről, horgászat szempontjából: SKIP.

Hárosi-öböl pergetés

Miután összeraktam az új pergető felszerelést, és minden párba állt, gondoltam meglátom a Hárosi-öböl szebb részeit, hogy szerencsét próbáljak a ragadozókkal. Fogtam hát a nagyobbik pergető botot, és irány a part. Mesés hely, már évek óta járok oda fotózni Jégmadarat, Szürke gémet, énekes fajokat, ragadozókat, és őszi tájat, tejködben. Ez esetben tiszta és meleg idő volt ...


Festői környezet (nekem ez is nagyon számít)

 Minden az ügyintézéssel kezdődik ...

 Aztán irány a Jégmadár hajnali beülője

 Minden négyzetméteren végigdobáltam

 A látvánnyal nincsen baj, fürdenek is halak ... Mindig máshol ...

 Nagyobb halakra, csukára pl.

 Szokták szeretni, de itt semmi ...

 Kicsi, 3-5 cm-es UL csalikkal a kikötőben ...

 Meredek partfalról ... Állítólag ott bent, a szigetek közt tartja a víz a csukát

 Pihenő, közel 4 óra után, mikor leszakad már az ember háta

 Hol, ha nem egy ilyen helyen ???

 A másik nagy stégen

És amikor "csak" a táj szépsége marad



Végigpróbáltam az egész csalikészletemet, az összes variációval. Kis férget, gumihalakat, twistereket, kis forgókat, támolygó kanalat, spinner bait-et, semmi nincs. Beszéltem a halőrrel, ő azt mondta, hogy " Csukát ?! Inkább úszózva."

Háááát, nekem a csuka marad pergetve, max máshol.

System Upgrade

Viszonylag régen jelentkeztem blogbejegyzéssel, de ennek egész évben oka van. Már nagyon hiányzott, hogy a horgászattal bármilyen módon foglalkozzak. Elérkezett az ideje annak, hogy racionalizáljam a felszerelést annak fényében, amely stílus és szemlélet kialakult bennem Ennek fő csapásvonala az, hogy a match-botos, úszós technika nem igazán jött be nekem, bár annak idején hozott eredményeket. Ezért úgy döntöttem, hogy eladom a match botot, és a hozzá tartozó összes cuccot. Ezt sikeresen abszolváltam, és szereztem egy jó ismerőst is, egyúttal. Két feeder botom volt, mindkettő Nevis, azonos márkájú orsóval, de az egyiket folyóra vettem, és az 3.90-es. A folyóízi horgászatot nem sajátítottam még el, és számomra igen hosszú. Ezért azt eladtam, és a "gyengébbik 3.60-ast is, majd ahelyett, vettem még egy Nevis Vanity Carp 360 MH botot. Az orsóimat is Nevis Tactical Feeder 5000-re cseréltem. A másik lépés, hogy a nagyobbik, Daiwa pergető botomról, eladtam az egyébként nagyon jó Ryobi Ecusima 3000 Vi orsómat, és ahelyett vettem egy Daiwa Ninja 2500-as orsót. Ez ment az UL Daiwa botra, és arról a 3000-es Daiwa Ninja a csukás pergető botra. A képekről minden kiderül majd.

Egységes felszerelés. Nevis Vanity Carp Feeder 360 MH + Nevis Tactic Feeder 5000

Nagyon kulturált elsőfékes orsó

Egyszerű, letisztult, teszi a dolgát

 Nem szabad bemennem a horgászboltba ... :-)

 Viszont a horgászathoz, ezek mind kellenek ...
  
Párban az egyformák. Tubertini 0.18-as zsinór ment fel rá.



Vettem még pár apróságot, például nagyon jó asszimetrikus bottartó fejet a RodPod-ra, gumigyöngy ütközőt, horogpellet gyűrűt, Tubertini 0.18-as zsinórt, forgókat, gyorskapcsot, forgókapcsot, egy fejlámpát (villanyszereléshez is). Nagy a boldogság :-)


A pergető cuccot is rendbe raktam, Daiwa uralom állt be. Sikerült megvalósítanom az álmomat, hogy a Daiwa boton, Daiwa orsó legyen. A következő felszerelés alakult ki így:


Csukázó pergető felszerelés:

- Daiwa Ninja 240 AX
- Daiwa Ninja 3000


UltraLight pergető felszerelés:

- Daiwa Megaforce 240 ST
- Daiwa Ninja 2500



Jött egy-két UL cucc az AliExpress-ről fillérekért ...


 És egy horog, műlégy-kötő, és zsinórvágó csoda-célszerszám


 Daiwa-hoz Daiwa

 UL

 Nagyszerű botok

 Kishalakra ...

 Ki is próbáltam, de a Kána tavon a patak ellenére sincs semmi ...

A nagy királyság, a fehér twister ...



Már csak jó vizeket kell találni ...
Jövőre több időm lesz.