Régen jelentkeztem halas beszámolóval, pedig a legutóbbi óta már kétszer voltam horgászni. Sajnos az a két alkalom számomra nem hozott eredményt, így arról nem írtam. Ellenben most történtek olyan dolgok, melyek igen csak említésre méltóak. Madárfotós lesünk mellett, annak közvetlen közelében van egy kis tó, mely a terület gazdájának féltve örzött kincse. Pár éve ásta meg a víz medrét, és főleg amúrokat telepített bele, egyéb halfajokkal. Nincs ennek a víznek üzleti célja, inkább csak kedvtelésből létesült. Maga a tulaj sem horgássza, csak gyönyörködik benne. Engedélyt kértem tőle, hogy spiccbotozhassak rajta, mert olyan szépnek találom azt a kis vizet. Hozzájárult, és megkért, hogy az apróhalat szedegessem ki belőle. Eljött hát a pillanat, és két alkalommal horgásztam a vizen. Második esetben elhívtam horgász barátomat is, mégis csak profi módon műveli ezt a műfajt, immáron 30 éve, egészen gyermekkorától. Az első látogatás során feleségemmel mentem, ő is szereti a szépet, a zöldet, és vizpartot. Ezt a két alkalmat szeretném bemutatni, mi is történt azon a vízparton ...
Feró kirakott még egy botot, csengős kapásjelzővel a tó bal szegletébe, egy kárásszal, mert hajtottunk a harcsára is. Csilingelt is a kapásjelző, piszkálták a halak, de arra még a sötétben sem jött össze a kapás. Egészen este 11-ig vártunk rá ... De lesz még itt dolgunk máskor, úgy hiszem ... Én feederrel is próbálkoztam, nekem az nem jött össze. Dévérre, kisebb pontyra vártam, úgy tudjuk van az is - kis számban - ebben a vízben.
Volt egy brutális kapásom, amikor sötétben világító patronnal horgásztunk, de arról csúnyán lemaradtam. Épp az elkészült képeket válogattam, mikor kicsit leültek a történések, és ültünk a hideg estében. Feró szólt, hogy kapás van, figyeljek. Ugrottam is, brutálisan elhúzta a hal a spiccet, tényleg majd kitépte a kezemből, és mikor bevágtam volna, eltépte ... Eltépte, mert túl mélyre nyelte vélhetően a csalit, le egészen a garatfogig, és pattant a szerelék. Elszakadt az előke. Elveszítettem ezt a halat, az én hibám volt :-(
Tanulság, hogy amíg a csali a vízben van, oda kell figyelni, minden pillanatban, és nincs más, ami fontos, ha egyszer horgászik az ember, még akkor sem, amikor 10-20-30 percig nem történik semmi, és ül az ember a sötétben, a lehűlt koranyári estén a víz partján.
