Betli a Bikácsi tavon

Pár hete, egy wellness hétvége keretében, sikerült eljutnom a Bikácsi tóra, és egyéb környéki tavakra (http://vizekpartjan.blogspot.hu/2018/04/jindra-to-bikacs.html), ahol pergetve horgásztam csukára. Hosszasan érdeklődtem telefonon, és informálódtam interneten is, hogy Bikácson, a környéki vizekben hol találok ragadozó halat, melyre jó eséllyel pályázhatok. A Bikácsi tó honlapján hirdetik, hogy kimagaslóan jó csukás hely az, más halfajok mellett. Nem kellett több nekem, az egész pihenős hétvégét - még a szállás elfoglalása előtt - ezen tó partján kezdtük, ahogy megérkeztünk a kora délutáni órák elején. Volt nálam pergető cucc (a feeder felszerelés mellett), válogatott, igen nagy halom csalival, és az egész felszereléssel azonnal útra keltünk feleségemmel a tó körül. Bejártuk az egész tavat körbe, mindenütt, ahol volt egy méteres, járható partszakasz. Csónakot nem béreltünk, ez igaz, de megdobáltam a mini-szigetet is, amennyire egy pergető felszerelés dobósúlya engedi, távolság szempontjából. Ez a blogbejegyzés nem a tó ellen szól, de nagy csalódás volt (ragadozó halak szempontjából), ez a hely. Mégis, szeretnék objektív képet adni lentebb, a pozitívumok megemlítésével.

 Az első pozitívum a tó lehengerlő szépsége

A második, hogy szemközt hemzseg a békés halaktól

A harmadik, hogy gondozott, kiépített és kényelmes

Békés-halas sarok

Igen, innen is dobáltunk

A következő fotó előtt álljunk meg egy szóra ! Mint említettem, körbe dobáltuk az egész tavat, több mint 6 teljes órát töltöttünk el itt. Kipróbáltam minden csali-típust. Lebegő, és süllyedő wobblert, twistert, támolygó és körforgó kanalat, gumihalakat (fényviszonyoknak megfelelőt), több mintát, színt, és méretet, próbáltam azt a csali kombót is, amellyel életem legszebb csukáját fogtam, de az égvilágon semmi nem történt, sem a part melletti belógó ágak árnyékában, sem a belső sziget közelében több oldalról, sem a sarkokba, sem a fenti sétálóút teljes hosszán, sem pedig a kutya kennel mellett, ahol már a madár sem jár.

EGYETLEN KIVÉTEL AZÉRT AKADT.

A félszigeten a bejárattal szemben sikerült megakasztani egy szem csukát, amely igen harcias volt, és szerencsés is egyben. Nagyon szép mintájú, olyan 50-55 cm hosszú hal volt. Kiküzdöttem a partig, s mielőtt megszákolhattuk volna, lerúgta magát a horogról. Ő volt az egyetlen csuka a hőn áhított ragadozó halak közül ott, és akkor. Szomorú voltam, de ez még a horgászat elején történt, amikor is a lelkesedésem, bőven kitartott, a leendő csukák reményében ... Mindezek után, felakadt a hármashorogra, egy szerencsétlen elgyötört dévér, mert ott fürdött a vissza vontatott csalim útjában. Megszabadítottam hamar, és ment is vissza. Nem rá vágytam. Amúgy sem szeretem a takonyban úszó  dévéreket, mert csak büdös lesz tőlük a szák, és lehet takarítani azt, naphosszat.

A csukás megmozdulás ott történt a szigeten túl, szemben ...

A sárgával jelzett területet alaposan végigjártuk, megdobáltuk

Bánatomat az a mesés környezet oldotta, mely a képen is látható, valamint a tó hátsó szegletében, nappalra kennelbe rakott kutya, mellyel játszottam a rácson át fél órát. Kiásta, és odahozta nekem az összes csontot, melyet szebb napokra tartogatott magának.

Elfogyott az a nap, elindultunk.
ideje volt bejelentkezni a Zichy Park hotel recepcióján ...