Győri Feeder-horgászat

 Barátaink, Ali és Ármin meghívására, Győrbe utaztunk, egy horgászós-hajózós napra, hogy kis időt újra együtt tölthessünk. Telepakoltuk az autót horgászfelszereléssel, fotós cuccokkal, és üdítőkkel. Irány Győr, azon belül is a Fegyveres Testületek Horgász Egyesületi horgászvize. Kipakoltunk mindent, összraktuk a felszerelést (három feeder, egy távdobó fenekező), megbeszéltük a stratégiát, hogy mi az a csali ami itt működik, tanultam egy jó féle csalizási módot (csaligumis szerelék). Megkevertük az édes etetőanyagot, és indult is a móka. Hála az alapos előetetésnek, volt hal bőven. Tombolt a meleg, állítgattuk a napernyőt, de a víz gyönyörű és tiszta volt, melyet nem győztünk feleségemmel csodálni. Dumáltunk, reggeliztünk, és figyeltük a botok végét, a kapásjelző karikát ... Nem kellett sokáig várni, hatalmasat hajlott a spiccem.

Hangulatos, jó és szép víz ...

Megnyugtató látvány, segít az ellazulásban,

mely számomra legalább olyan fontos, mint maga a hal.

Jóféle, szép, 3 kg körüli ponty. Hatalmas érzés, ahogy húz ...

Horogszabadítás ...

Közös siker ;-)

A nagy meleg miatt, lassan véget ért a reggeli műsorszám, és más program után néztünk

Ez a nap, nem kevés örömöt és élményt tartogatott még. Győr a vizek városa, és vendéglátóink ennek következtében igen otthonosan mozognak a vizen. Elmentünk fürdeni egy vízre, ahol lehűlhettünk, és magunkhoz térhttünk a nagy párás melegben. Később lehetőségünk volt kihajózni a Mosoni-Dunára, egészen addig, ahol a Rábca abba belefolyik. Nagyon szép helyeken jártunk, volt idő temészetfotózásra, beszélgetésre, és a táj véget nem érő megcsodálására. Több órát töltöttünk a vizen, ki is kötöttünk pihenni, fotózni egy rövid időre.

Varázslatos helyeken hajóztunk

Gyakran találkoztunk Szürke gémmel, őszapókkal, hallotunk jégmadarat is

Hosszas hajózás után visszatértünk vendéglátónk házához, megebédeltünk, jóféle bográcsban készült körömpörköltet, majd kiszédelegtünk a partra, folytatni a horgászatot. Tervben volt még hal, szerettünk volna még elcsípni pár uszonyos jószágot. Délután lévén már nem sütött a szemünkbe a nap, s ez megkönnyítette a 34 fok, és a magas páratartalom elviselését. Én szenvedtem ezektől, de hajtott a vérem, ahogy a többieket is.

Újra beizzítottuk a botokat és figyelni kezdtünk ...

Legnagyobb meglepetésemre, és örömömre, megérkezett életem első amúrja.
Látható az arcomon, a gyermeki döbbenet, izgalom és öröm vegyes érzése.

Nem érdekel, hogy hány kg, az sem, hogy mekkora,

csak az érdekel, hogy milyen jó és izgalmas volt kiszedni.
Nagyot küzdött a végén. Rafinált és kitartó hal az amúr.

Tenyeres keszegek érkeztek még ...

Szám szerint három, és volt egy utolsó pillanatban leakadt amúrom is.

Haza indulás előtt kezdetét vette a ponty feldolgozása ... Ő hazajött velünk.

Szombat esti menü, a gyönyörűséges ponty, rántva

Nem mondhatok mást, mint hogy nagyon szépen köszönünk minden élményt, a rengeteg befektetett munkát, hogy ez a nap így sikerülhetett ...

Abban maradtunk, hogy két hét múlva ismét belevágunk ugyanitt, egy közös horgászatba.

Mányi horgásztó

 Az áprilisi alkalom után, most jutottam újra ki a vízpartra. Nagyon vártam már, főleg, hogy megvásároltam a Nevis Force Nuovo Pole 500-as spiccbotomat. Mindkenképpen fel kellett avatni, ezt a szép, jól kezelhető carbon spiccbotot. Igényes kivitelezése, stabilitása, kis súlya, jó reményeket ébresztett bennem. Lakóhelyünktől nincs távol a hangulatos, szép és rendezett Mányi horgásztó. Mikor ide költöztünk, és felkerestük a környéki vizeket, ezt találtuk az egyik legszebbnek. Az erdőben kanyargó földút, a fák árnyéka, a környéki vadregényes táj, már előre meghozza az ember hangulatát. A gondozott vízpart, a tiszta víz, az ott megfigyelhető élővilág megnyugtat minket. Idilli volt, ahogy a szemközti domb tetején zajlott a búza aratása, csendben fordult a kombájn, és tünt el a horizont alatt. Elfoglaltuk helyünket, kipakoltuk a motyót, és összeraktuk a botot. Megkevertük az etetőanyagot, megmértük a vízménységet, és megkezdhettük horgászatunkat. Nem volt már túl meleg délután 16:30-kor, a fák jó árnyékot adtak, egészen lágy szellő fújdogált. Négy óránk volt horgászni, de az elégnek is bizonyult. Egy nádas mellé dobáltunk, remélve, hogy a "spiccbotos halkategória" annak környékén táplálkozik. 

Nagyon tetszett a környezet, békességet találtunk a víznél

Nekem nagyon jól bevált a Decathlonos zsebpeca szerelék.
1.5 gr, 0.16 főzsinór (7m) + előke, 10-es horog

Epres és sima kukorica, csonti, epres keszegező etetőanyag

Nevis Force NUOVO pole 500

Csodálatos és megnyugtató látvány...

Elsőre sajnos törpeharcsák érkeztek

Aztán megérkezett a kárász

Fényképezés után ment vissza ő is a vízbe ...

A kezdeti egészséges izgalom után, valódi békesség adatott. 

A víz pedig igenis gyógyít !

Az "üresjárati időkben", gyönyörködtem szép új spiccbotomban ;-)

Csodás játéka van a vizen, a fák-bokrok árnyékának

Ezt az idillt csak az egyébként jóízű törpeharcsák tudják elrontani.

Cserébe repülnek is a szántóföldre, hogy ne tizedelhessék a víz növendékhal állományát ...

Nagyon sokszor megcsodáltuk a súrlófényekben fürdő vízpartot

A récék lassú úszása, kedves hápogása tovább növeli az élményt

Horgászatunk vége felé, további izgalmak vártak ránk. Miután horgászállást váltottunk, és újra etettünk ott is, volt még pár kalandos pillanatunk. Az utolsó dobásra egy komolyabb hal érkezett. Érezhető és látható volt, hogy ez nem a 12 db törpeharcsa egyike, és nem is egy 10 cm-es hal. Éreztem, hogy húzza a spiccet, látható volt mozgása, mely elég széles körívet írt le. Így terelgettük őt a partfelé. Feleségem a merítőhálóval dolgozott, én pedig a hallal "küzdöttem". Nem erőltettem, s ennek eredményeképp már csak másfél méterre volt tőlünk. 30 cm körüli dévér vagy kárász lehetett. Nem láttam elég jól. Tett egy hirtelen mozdulatot, elkerülte a szákot, és a part felé fordult. Sajnos a kövek, vagy valami egyéb megszakították a zsinórt. Elment a hal. Annyira érdekelt volna, hogy ki volt ő, de ezt nem tudhatjuk meg. Elgondolkodtam, hogy ha most nincs előke, elbírta volna talán a  főzsinór ezt a harcot ?! Mivel már erősen 20:00 felé járt az idő, nem is dobtunk újat. 

Pakolni kezdtünk, összeszedtük a szemetet, elraktuk a felszerelést. 20:30-ig volt lehetőségünk bent maradni a sportjeggyel, így még nézelődtünk kicsit, csodáltuk a kékóra fényeit, a megnyugvó vizet, s hallgattuk a récék kedves csipogását, ahogy igen közel jöttek hozzánk. A víz csodálatos !

Ezzel a képpel búcsúzom innen, a mányi horgásztó partjáról

Érdekel nagyon a víz belső területe, és a ragadozó állomány.
Visszatérünk még feeder és pergető technikával is.

Pilisszentiván - Slötyi-tó

 Eddig bírtuk horgászat nélkül. Feró barátommal újra elindultunk. A célpont a Pilisszentiványi Slötyi-tó volt. Napijegyet venni a Posta melletti zöldségesnél lehet, melyet 07:00-kor abszolváltam is. Onnan igazán nincs messze a víz, ahol találkoztunk. Elvittem a Caperlan LakeSide-9-es ultra könnyű, 360-as spiccbotomat is, mely vizet még nem látott. Természetesen velem volt a 2 db Nevis feederbot is. Meg kellett szoknom az autóút viszonylagos közelségét, de már az első pillanatban feltünt a gazdag élővilág, mely egész nap velünk volt, récék, gémek, énekesmadarak és békafajok formájában is. Tetszett a hely, össze is raktuk kezdésnek a spiccbotot. Feró korábban érkezett, már 5-kor kint volt. Megetette a pályát, és egy-két kishalat fogott már, mire jöttem. Talán dévért is. Reggel 7-től horgásztam délután fél 4-ig. Maradnom kellett volna tovább a fényváltásig, de igen korán keltem, messziről jöttem, és a nap elintézett rendesen délutánra. Na de kezdjük az elején ...

Jó és szép helyünk volt

Caperlan LakeSide-9 spiccbot. Csodálatos, érzékeny és nagyon könnyű 

A reggeli fényekben jöttek a kishalak gyorsan, sorban. Több vörösszárnyú keszeg

Bodorkák szép számmal

Szeretem ezeket a halakat. Mindenki fogott bőven, én fotóztam, Feró tartotta őket

Aztán, ahogy az lenni szokott, megérkeztek az etetlsre a nagyobb halak...
A dévér keszegek kifejezetten szépek voltak, ebben a vízben

Közben 20 méterre bent volt a fenekező szerelék, mely szinte meg sem mozdult. Feró egy fenekező bottal, és egy másikkal úszózva próbálkozott, én egy ideig maradtam spiccbotnál még. Mivel nem ment a fenekező módszer, így én is feltettem a feeder botra (!) egy úszót, és a 10 méteren belüli távolsággal próbálkoztunk. Ekkor már felerősödött a szél, így a spiccbot 1-2 grammos úszóját nyugodtan el is felejthettük. 

Aztán elkezdtek jönni a gyűlölt (ám de jóízű) törpeharcsák. Repült mind a nádasba

Többféle etetőanyagot csináltunk ...

Jöttek még dévérek, de akárhogy variáltuk az etetőanyagot, a csalit, 

elárasztottak minket a törpeharcsák. 10-12 darabot biztos, hogy fogtunk

Déltől koradélutánig felmelegedett az idő, erős fények voltak. Én kezdtem leájulni már a székről, kávé sem volt ... Nagy lett a csend. A környező horgászállásokban tán még ennyit sem fogtak, mint mi. Nem ment a spiccbot, nem ment a feeder, sem az úszózás. 

Én feladtam, és összepakoltam.
Nekem ennyi is elég volt. Korán keltem, haza is kellett autózni.

A nap eleje / kezdete nagyon tetszett, a törpeharcsáktól kivert a víz.
Hogy pontyot hogyan is, és főleg mivel lehet innen kikönyörögni, na azt nem tudom.

Ha akadt volna egy 2 kg körüli, azt elhoztam volna.
Kívánnék egy jó kis rántott pontyot.

Hárosi-öböl

 Huszonnyolc. 28 hónapja nem voltam víznél, legalábbis horgászni. Télen már megnéztem az összes számomra fontos horgászvideót, és csak megerősödött bennem, hogy tovább nem bírom, menni kell. Horgászatunkat Feróval hosszas beszélgetés előzte meg, általános, de leginkább horgászati témákban. Helyszín tekintetében a Hárosi-öbölre esett a választásunk. Egyrészt a hely szépsége, másrészt az egy hete történt 22 mázsás haltelepítés okán. Spicc és feeder botokkal készültünk. Büdös-halas fekete süllyedő etetőanyaggal, és édes ízesítéssel egyaránt. Vittünk kukoricát, csontit (melynek beszerzése a szigorított pandémiás helyzetben nem kis kihívás volt), valamint komposzt-gilisztát, pelleteket, mindent is :-) Nagy csodát nem vártunk, a még épp csak melegedő víztől, de mentünk, nagy lelkesedéssel. Horgásztársam és barátnője már nagyon korán kint voltak, mert a jó helyekért bizony, komoly versengés folyik. Én csak 08:00-ra értem oda. Addigra az etetés már meg is történt. Spiccbotokkal kezdtünk, de ahogy telt az idő, komoly problémát jelentett az egyre erősödő szél. Így kezdtek előkerülni a feeder botok. Volt pár reggeli apróság, több küsz, és egy bodorka is akadt !

Egykori jégmadárfotós helyszínem ...

Álmoskás, reggeli hideg fények

Durbincs, a védett őshonos magyar faj

Még egy (izgő-mozgó) apróság

Miután a szél miatt ellehetetlenült a finomszerelékes horgászat (nagy respekt a mellettünk 7 méteres bolognai bottal harcoló kollégának), elővettük a feeder botokat. Ferónál volt egy ritkaság, a teleszkópos Daiwa fenekező bot. Nem láttam még ilyet. Én is összeraktam a két teljesen egyforma Nevis Vanity Carp 40-100 gr dobósúlyú botokra, és Nevis orsókra épülő szettemet. Átnéztük, mit is használhatnék, az eddig felhalmozott szerelékekeimből, és indult a komolyabb horgászat. A horogra került csonti, epres kukorica, giliszta, kolbász ízű pellet. Kísérleteztünk ... Hideg a víz, ki tudja mire mozdulnak a halak, ebben szeles koratavaszban ?! Kollégának már megérkezett a második dévérkeszeg is. Ő sem ismeri még annyira ezt a vizet, bár pár hete sikeresen pergetett csukára, süllőre ezen a területen.

A várakozás percei következtek ... A környezet szép volt, érezhetővé vált a napsugarak "ereje"

Erősödött a szél, gondolkodtam is, vajon felborul-e a bottartó ?

Leleményes vendégeink lekunyerálták a maguk adagját :-)

Megérkezett az én keszegem is, jó messziről, majdnem a túlpartról

Aztán vártunk, és vártunk órákon át, próbálgatva a csaliváltozatokat

Olyan szél kerekedett, hogy elragadta az etetőanyagos vödröt, benne a csontisdobozt is !
Milyen hasznos ilyenkor a hosszúnyelü merítőháló ...

Madarász és fotós szemmel gazdag volt a látvány. Szajkó, cinege fajok, ökörszem, fekete rigó, harkályok, kárókatona, ragadozók, szürke gém, kisvöcsök, jégmadár. Mind-mind ott mozogtak mellettünk. Eszembe is jutott, hogy a halom cuccom mellé, ha bevállaltam volna a fotós felszerelést is, egész jó képeket készíthettem volna. Elütöttük az időt jó beszélgetéssel, ebéddel, és a gyönyörű táj megfigyelésével. Régen találkoztunk, jó volt együtt lenni. Számomra teljes RELAX.

Feró egyik hala

Szürke gém a túlparton. (mobillal nem rossz)

Ők sokszor jöttek a nap folyamán

Gyönyörű tőkésréce hím. Megengedő volt

A gém egész nap figyelemmel kísért minket. Több éve jártam itt, jó volt viszontlátni.

Délutánra gyakran eltűmt a nap, hüvősebbé vált az idő, és az erős szél megmaradt. Nem erőltettük tovább a dolgot, lassan pakolni kezdtünk. Balra mellettünk nem nagyon láttunk halfogást, jobbra egy nagyobb hal - talán egy ponty - akadt. 


Jól éreztük magunkat, első horgászatnak kiváló volt.