Betli a jégen

 Már a címből is látszik, hogy ez a poszt nem a sikerről szól. Őszintén mondom mégis, hogy a sikertelenség ellenére nagyon jól éreztem magam. Egyfelől megnyugtatott a téli csend, és újra kisgyermeknek érezhettem magam, hogy ez most egy naaaagy kaland ;-) Furfangosnak kellett lenni, megoldani lehetetlen szitukat. Szinte biztos voltam benne, hogy jeget találok víz helyett, zárva volt a horgászbolt is, mégsem tudott semmi eltántorítani a horgászattól. Halat akartam fogni a jég alól. Össze is szedtem hozzá, a szokásos minimalista felszerelésemet (melyet egyre jobban szeretek és nagyra értekelek), megérkeztem 10 perc autózás után ahhoz a kis vízhez ... Miután megoldottam, hogy legyen egy "kilós kenyér" méretű lékem a jégen, a szokásos etetéssel indítottam. Néha mellé ment a gombóc, amin jókat röhögtem, de megkezdhettem a pecát, már amikor a jégkásától hajlandó volt megállni az úszó ...

Négy óra álldogálás után csak egy fanyar mosoly jutott ;-)
2025 január közepe

Ez minden ...

A horgászbolt zárva volt, kénytelen az ember rögtönözni ...

Csonti helyett lisztkukac

Ez pedig gyászbogár lárva. Kisegített az állaskereskedés

Hidegben édes ízek ...

Mézes kukorica

A hófödte bála mögött láthatóan gyengébb a jég

oda kellett megcsinálni a léket

Órákat álltam itt, de a szomorkodás helyett inkább nyugalmat éreztem.

Hamar fagyott a víz felszíne, néha meg sem állt az úszó, le sem jutott a csali

Nyáron elment a víz ebből a kis tóból, halpusztulás is történt.
Lehet, hogy a halak a másik végen vermeltek, vagy a fentiek miatt, de kapásom sem volt.
Ráfagyott a víz a zsinorra, jéggyöngyöket formált a hideg.

Nagyon megnyugtató volt itt állni, bizakodva horgászni.
A sikertelenség ellenére is, teljesen feltöltődve értem haza.

Mivel csendben álltam egy helyben, megszoktak és közel jöttek a madarak.
Látni és figyelni őket, szintén öröm volt.
Február közepéig biztosan kimegyek mégegyszer !