Jindra-tó Bikács

Az előző bejegyzésben említett, pihenős-horgászós pár nap megkoronázása volt ez a horgászat. Az utolsó napon, mikor kijelentkeztünk a szállásunkról, elindultunk a sokak által dicsért, Nagydorog - Jinda-tó (Bikács - Kistápé) nevű horgásztóra. A napijegy beszerzése kriminális volt, mert a tónál nem lehetett vásárolni. El kellett zarándokolni a 8 km autóútra található Nagydorogra, ahol állítólag benzinkútnál, illetve a főút melletti egyik virágüzletben hozzájuthat a horgász a jogosítványhoz. Igen ám, de jó magyar szokás szerint, belső viszályok miatt sehol nem volt ott a horgászjegyet forgalmazó úriember. Nagy stand up után, egyikük feleségétől tudtam vásárolni. Engem nem érdekelt, én mindent megtettem a jegyért még akkor is, ha azt fontolgattam, innentől rohadtul nem érdekel. Elgondolkodhatnának ezen az illetékesek. Szóval ezen kis közjáték után, visszaértünk a tóhoz, ahol elkövetkeztek a csodás élmények. A víz szemrevételezése után, hamar odacipeltük feleségemmel a fenekező horgászat számos kellékét, bekevertük az epres sima pontykaját, összeraktuk a rodpodot, botokat, szereléket, és mehetett is a móka a 3.60-as, és a 3.90-es bottal. A környezet csodálatos, már át is álltam a "boldog vagyok itt" állapotra ...

Az elején bujkált a nap, szeles volt az idő, de a táj ...
Nekem itt kezdődik a környezet !

Első halunk, a mindenki által gyűlölt törpe harcsa volt.
Repült is a hátam mögé, a szántőföldre

Kisütött a nap, lassan mérséklődött a szél.
Lekezeltem a harcsa által ejtett sebet . Még nem volt szerencsém ez idáig hozzá

A bot várakozott, tette a dolgát.
Régről fent volt rakéta kosár, azzal etettünk

Megérkezett a ragacsos dévér

 Erősen ficánkolt, azt sem tudtam, hogy tartsam meg

 Csodás tükörpontyot sikerült ...

 Harcedzett hal volt, nagy erővel

Várakozó álláspontra helyezkedtem.

Sima fokhagymás kukoricával, és nyeszlett csontival csaliztunk.
Meghálálta igyekezetünket ez a tőponty

Kis nyugalom ... Kishalnak ő érkezett

 Boldogan, elégedetten gyönyörködtem a tájban.
Nálam ez is része a horgászatnak

 Egy bottal folytattuk.

 Ismét nagyot küzdött, az újabb pontyom.
Tükörponty, spanyol-mintás ? Nem tudom.

Rövid, és nem túlzottan mozgalmas horgász-pályafutásom csekély ideje alatt, ez volt a legizgalmasabb horgászatom. Még feleségem is egészen motiválttá lett. A három, már egész komoly halnak mondható ponty megfogása, valódi élmény volt. Küzdöttek, nem adták oly könnyen magukat. Hatalmas élmény volt érezni, hogy görbül a bot, remeg a vége, izgalmat, felfokozottságot adott, hogy úszásukat követte a zsinór, és bizony okosan kellett fárasztani őket. Örültem, mert eddig csak fele ekkora pontyokat tudunk fogni. Nem volt itt semmi bojli, semmi swinger, semmi pop-up, semmi varázslat. Egyszerűen a tógazda gondoskodott arról, hogy legyen hal a vizében. Ilyen egyszerű a képlet. Elmondta azt is, hogy hol van a sekélyes, ahol a halak mozognak. 

 Búcsút vettünk a víztől

Ismét eszembe jutott, mennyire fontos nekem a táj is,
a halak mellett. A rekreáció a legfontosabb számomra

Bikács és Kistápé között félúton ...

A sárgával jelölt helyen horgásztunk. 

A helyről egy kifejezés: Highly recommended (nem ragozom)

Betli a Bikácsi tavon

Pár hete, egy wellness hétvége keretében, sikerült eljutnom a Bikácsi tóra, és egyéb környéki tavakra (http://vizekpartjan.blogspot.hu/2018/04/jindra-to-bikacs.html), ahol pergetve horgásztam csukára. Hosszasan érdeklődtem telefonon, és informálódtam interneten is, hogy Bikácson, a környéki vizekben hol találok ragadozó halat, melyre jó eséllyel pályázhatok. A Bikácsi tó honlapján hirdetik, hogy kimagaslóan jó csukás hely az, más halfajok mellett. Nem kellett több nekem, az egész pihenős hétvégét - még a szállás elfoglalása előtt - ezen tó partján kezdtük, ahogy megérkeztünk a kora délutáni órák elején. Volt nálam pergető cucc (a feeder felszerelés mellett), válogatott, igen nagy halom csalival, és az egész felszereléssel azonnal útra keltünk feleségemmel a tó körül. Bejártuk az egész tavat körbe, mindenütt, ahol volt egy méteres, járható partszakasz. Csónakot nem béreltünk, ez igaz, de megdobáltam a mini-szigetet is, amennyire egy pergető felszerelés dobósúlya engedi, távolság szempontjából. Ez a blogbejegyzés nem a tó ellen szól, de nagy csalódás volt (ragadozó halak szempontjából), ez a hely. Mégis, szeretnék objektív képet adni lentebb, a pozitívumok megemlítésével.

 Az első pozitívum a tó lehengerlő szépsége

A második, hogy szemközt hemzseg a békés halaktól

A harmadik, hogy gondozott, kiépített és kényelmes

Békés-halas sarok

Igen, innen is dobáltunk

A következő fotó előtt álljunk meg egy szóra ! Mint említettem, körbe dobáltuk az egész tavat, több mint 6 teljes órát töltöttünk el itt. Kipróbáltam minden csali-típust. Lebegő, és süllyedő wobblert, twistert, támolygó és körforgó kanalat, gumihalakat (fényviszonyoknak megfelelőt), több mintát, színt, és méretet, próbáltam azt a csali kombót is, amellyel életem legszebb csukáját fogtam, de az égvilágon semmi nem történt, sem a part melletti belógó ágak árnyékában, sem a belső sziget közelében több oldalról, sem a sarkokba, sem a fenti sétálóút teljes hosszán, sem pedig a kutya kennel mellett, ahol már a madár sem jár.

EGYETLEN KIVÉTEL AZÉRT AKADT.

A félszigeten a bejárattal szemben sikerült megakasztani egy szem csukát, amely igen harcias volt, és szerencsés is egyben. Nagyon szép mintájú, olyan 50-55 cm hosszú hal volt. Kiküzdöttem a partig, s mielőtt megszákolhattuk volna, lerúgta magát a horogról. Ő volt az egyetlen csuka a hőn áhított ragadozó halak közül ott, és akkor. Szomorú voltam, de ez még a horgászat elején történt, amikor is a lelkesedésem, bőven kitartott, a leendő csukák reményében ... Mindezek után, felakadt a hármashorogra, egy szerencsétlen elgyötört dévér, mert ott fürdött a vissza vontatott csalim útjában. Megszabadítottam hamar, és ment is vissza. Nem rá vágytam. Amúgy sem szeretem a takonyban úszó  dévéreket, mert csak büdös lesz tőlük a szák, és lehet takarítani azt, naphosszat.

A csukás megmozdulás ott történt a szigeten túl, szemben ...

A sárgával jelzett területet alaposan végigjártuk, megdobáltuk

Bánatomat az a mesés környezet oldotta, mely a képen is látható, valamint a tó hátsó szegletében, nappalra kennelbe rakott kutya, mellyel játszottam a rácson át fél órát. Kiásta, és odahozta nekem az összes csontot, melyet szebb napokra tartogatott magának.

Elfogyott az a nap, elindultunk.
ideje volt bejelentkezni a Zichy Park hotel recepcióján ...

Téli gyűjtögetés

Tekintettel arra, hogy a tél igen elhúzódott, nálam most kezdődik a horgász-szezon. Idén is igen sok dolgom lesz, mely nem kedvez majd a gyakori horgászatnak, így nem lesz erős szezon ez sem. Talán kora és késő ősszel ősszel lesz majd lehetőségem gyakrabban hódolni e nemes sportnak. Télen, amikor az embernek van ideje megvárni a csomagokat innen-onnan a netről, kisebb gyűjtögetésbe kezdtem. Lentebb a blogbejegyzésben képekkel mutatom majd be a szerzeményeket. Idénre a tervem, hogy többször meglátogassam a Dunakanyart, a Hárosi-öböl nyugodtabb területeit, a Duna Pláza háta mögött található vizet, a Kána-tavat, Lágymányosi-öböl környékét, és nagy reményt fűzök majd a Kiskunlacházi Ráckevei Dunához is. Ott kipróbálom majd végre a csónakból pergetést is. Február elején leadtam a horgásznaplót, megváltottam az ez évi horgászengedélyt. Minden készen áll. Karácsonyra kaptam egy Ultra Light pergető felszerelést, melyet szintén bemutatok itt, ebben a bejegyzésben. Az első horgász esemény idén, a Bikácsi horgásztó meglátogatása, egy háromnapos pihenés keretében. Arról, és remélem az ott elért sikerekről, külön blogbejegyzés készül majd. A sok kelléket igénylő match és feeder technikát szerintem idén hanyagolom. Lesz olyan életszakasz, ahol eljön az ideje, a parton fotelben üldögélésnek, és az etető anyag keverő vödröknek ...

 Daiwa Ninja 3000 A

Daiwa Megaforce 240 ST (Tűspicces UL bot)

Ez volt a vágyam karácsonyra, melyet meg is kaptam drága feleségemtől. Nagyon szeretnék kisebb halakra menni, ezzel a finom, érzékeny, és szerintem gyönyörű készséggel. Tetszik az is benne, hogy olyan szépen összepasszol a bot és az orsó, méretben, színben, és minden tulajdonságában. A hozzá illő 100 méteres fonott zsinór feltekerése pár napon belül megtörténik. Ezzel készen is van az UL szett. Az orsó járása nagyon finom, csodás darab. Beleszerettem a Daiwa felszerelésekbe, már a másik, medium-heavy Daiwa pergető botom esetében is. No, majd kiderült, mit hoz a cuccos :-)

 Nem tudtam otthagyni a Lidl-ben 1.200 ft-ért ...

 Not a knot kapocs, és drót előke a csukához

 "kilós" JIG fej készlet fillérekért

 Nem csúcsminőség, de akadóban hagyni pont jó lesz.
A zöld a nagy botra, a szürke pedig az UL szettre

 Arany forgó-készlet, különböző méretekben

 Ezüst forgó-készlet, több méretben

 Gumibéka. Ő ugrál majd a tavirózsákon át Ráckevénél

 Maréknyi apróság, és JIG-ek. Sosem elég belőlük

 Forgók, wobblerek, gumihalak, UL wobbler, féreg-twister

 Fajtánként 5 db, 2-3 dollárért

 Különböző fényekhez, napszakokhoz ...

 Nagyobb darabok. Fent a többrészes, alul a csörgős a csukának

 Színkavalkád. Remélem, rámozdulnak a ragadozók

 Nagyobb márkák másolatai. Kíváncsi vagyok a horog erejére ...

2.5 cm-es UL wobbler. Ez nagyon izgalmas ...

Továbbra is fenntartom azt az álláspontomat, hogy nincs szabadabb horgászat, mikor kedvünkre körbejárhatjuk az adott vizet, egy bot, egy merítőháló és egy oldaltáska társaságában. Ez tetszik a pergető horgászatban, hogy szabadságot ad, és nem köt egyetlen horgászálláshoz, ha már egyszer lecuccolt oda az ember. Nem kell hozzá szék, bottartó(állvány), több vödör, etetőanyagok, csalik, halom cucc ... Macera.

A pergető horgászat izgalmas, gyors, és érdekes válfaja a horgászatnak.
Meglátjuk, mit hoz a holnap !

Első bevetés: Bikácsi horgásztó április 12.
(forrás: a tó honlapja)